Ártatlan szikra. (L)

Hello.


Szeretnék megosztani egy verset, amit apukám írt. Remélem nem haragszik meg, hogy itt mutogatom, de engem nagyon megfogott. Szerintem gyönyörű vers lett. Nagy része tükröz most belül és kívül. remélem nem csak nekem tetszik :)


Eltiltottak a szerelemtől...
Eltiltottak a szerelemtől
a várakozás lassan megöl.
Gúzsba kötve verdes szívem,
csak addig fáj, míg ki nem tépem!

Szörnyű kín, mely belül mar,
nem kell sok és földbe kapar.
fogy az időm, emészt a vágy
sok száz éve várok terád!

Felbőszült vadként sebzetten,
vérbe fojtom érzésem,
kitépett szív tovább dobog,
futnak az évek, futnak a napok!

Elég volt a szenvedésből,
Meg nem szűnő gyötrelemből!
Elég volt a vágyálmokból!
Ön ámító hazugságból!

Jaj ha szemedbe nézve,
magamat látnám tükrébe!
Ha a vérző szívem cseppje,
hozzám láncolna örökre!

De ébredten nagyon félek,
kétkedések nem kímélnek.
Harminc év! Vajon mennyit ér?
Titkon folyt-e elég vér?

Ha szíved zárva előttem,
bármennyit is dörömböltem.
Kicsit furcsán nézel talán,
ősi átok szállt énreám?

Sajnálsz ugyan de hiába,
nem viszlek menyasszony táncba.
Nem simogathat két karom,
csókkal nem csüngsz ajkamon.

Hisz hiába szép az álom,
ha nem ér el simogatásom.
Hol az a csók mely éltet?
Bárcsak ölelhetnélek!

Ha szerelem tüze kevés,
forró vágyam túl merész.
Fagyos mosolyod kacagó,
titkolt könnyeket fakasztó.

Ezer évért csak az kérem,
megőrizzem büszkeségem!
Igen, vagy add ki halálom!
De ne mondd, légy a barátom!

Et.
(forrás:http://mindenamieszembejuthat.blogspot.com/ )


És egy kicsi a saját irományaimból...

Fájdalom

…Szorít,nyom,megfojt.Ezt érzem amikor fáj.Levegőért kapkodok és a zenébe kapaszkodok.Az mindig megnyugtat csak arra a kis időre.Eltereli a gondolataim és nem hagyja hogy érezzem a fájdalmat.

Tudom hogy egyedül vagyok.Csak én érzem.Mindenki más nevet és boldog körülöttem. Megmagyarázhatatlanul rettenetes. Inkább elmegyek mellőjük és elbotorkálok egy nyugodt, halk helyre. Bámulok magam elé. Előttem nincs semmi, de mégis úgy nézem mintha még sosem láttam volna olyat. Majd egy ordításra felkapom a fejem.Körülnézek, de még mindig mindenki mosolyog és örül. Majd kidülledt szemmel rájövök, hogy ez én voltam. Belülről jött. A fájdalom egyre rosszabb és rosszabb. Már szinte megemészt. Olyan mintha ezer bomba robbanna bennem. Annyira hangos,annyira fáj, annyira lüktet.

Úgy érzem valami hiányzik. Valami ami eddig megvolt. Valami ami eddig kiegészített. Valami ami felvidított. De az a valami eltűnt.Teljesen.

Amikor itt volt bennem. Boldog voltam. Folytonosan nevettem. Legtöbbször oka nem volt csak úgy nevettem, mert jól esett, mert felszabadított. De elment. Nincs többé. Nincs és nem is lesz. Ezt tudom. Teljesen biztos vagyok benne...

(L) "..Eddig minden rendben volt, hittem végre megtalált, az a fény az álmomból, most mégis könnyem áztat el hisz megrémít a távolság, S ha hívlak nem felelsz..... Már annyi versem szól hozzád, már attól félek mit sem é,r telnek napjaim, csak gyűlnek még, S nem ülsz mellém..."

 

Imolááám <3 BOLDOG NÉVNAPOOOT (L) félévee (L)






Waníí úristen mi lesz hnap (L) Böff.<3




GumííMacííböff <3 köszönöm (L) *ölel*




Ez hosszú lett :O :D



Napápá. (L)




MollyxX.